A turisztikai bevételünk közel kétharmada, több mint 60 százaléka a budapesti és a balatoni turizmusból származik, érdemes belőlük a maximumot kihoznunk.A Balatonnál kiemelten fontos a kikötők modernizálása, hiszen így több vitorlás hajót fogadhatna a magyar tenger, ugyanis a víz a mostani hajóterhelésnek akár a két és félszeresét is elbírná. A dinamikus kikötőfejlesztések eredménye nem lenne más, mint hogy még több vitorlázót vonzana a Balaton. Ezek a turisták sokat költenek és hosszú ideig maradnak a Balatonnál. A cél, hogy megduplázzuk a következő tíz évben a kikötők számát, ezt mind uniós, mind nemzeti forrásokból megtehetjük.
A régióban a turizmus talán Magyarországon van a legrosszabb helyzetben, hiszen míg máshol adócsökkentéssel és a marketingköltségek növelésével lendítették fel ezt az iparágat, nálunk az ilyen kiadásokra szánt összeg évek óta mérséklődik - idén újabb félmilliárddal, 4,5 milliárd forintra csökkent. Az idegenforgalomban főleg kis- és középvállalkozások tevékenykednek, ám az adóterhek ellehetetlenítik őket, mert az európai versenytársaikhoz képest sokkal többet fizetnek. A környező országokban a szálláshely-szolgáltatások áfakulcsa 5 százalék, míg nálunk ez 18 százalék.
Az egészségturisztikai fejlesztésekre is érdemes áldozni, ez is egy kitörési pont lehet, hiszen a válság ellenére ezen a területen az elmúlt években növekedés volt tapasztalható. A fedett vizes felületek számát kellene növelni, hogy rossz idő esetén is élvezhessék a látogatók gyógyvizeinket. A kongresszusi turizmusban szintén van fantázia, mert a Balatonnál csodás természeti környezetben találhatók az ilyen szolgáltatást nyújtó szállók, de a balatoni régió esetében a bor- és kulturális turizmus vonzerejéről sem feledkezhetünk meg. Az elérhetőséggel is egyre kevesebb probléma akad, a déli part mellett autópálya húzódik, repülőgéppel pedig vagy a siófoki sportrepülőtérre, vagy a sármelléki nemzetközi repülőtérre érkezhet a vendég.
(Forrás: turizmusonline)
